|
 |
|
|
Káprázatos barlang a Gellért-hegy belsejében
Egy új barlang ,,felbukkanása" és feltárása már önmagában véve is rendkívüli esemény. Különlegességét tovább növeli, ha hozzátesszük, hogy ez egy kétmilliós világváros szívében történt: a Gellért-hegyen
Új, kristályképződményekben rendkívül gazdag barlangot tártak fel a Gellért-hegy oldalában, a Citadella alat... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A MAGYAR BARLANGKUTATÁS TÖRTÉNETE
(részlet 1.)
A barlangok és az emberek kapcsolata rendkívül sokrétű és mindig változó volt. A barlangok nagy része már kialakult, mire az ősember vagy elődei megjelentek a Földön, s kapcsolatba kerültek a sajátos föld alatti világgal, a sötéttel, a misztikussal és a védelmet nyújtóval.
Az ősember és az értelmes ember kor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer 1.
Az Aggteleki-cseppkőbarlang, vagy ahogyan a vidék népe nevezi: a Baradla-barlang Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Járatainak eddig feltérképezett hosszúsága ugyan ,,csak" 25 km, s így a barlangok hivatalos hosszúsági ranglistáján ma már több külföldi barlang is megelőzi, rendkívü... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az aggteleki Baradla-Domica-barlangrendszer 2.
Túraútvonalak a Baradla-Domica-barlangrendszerben
A barlang különböző szakaszaiban nagy idegenforgalmi látványosságot jelentő túraútvonalakat alakítottak ki, kényelmes betonozott sétauta... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Béke-barlang 2.
Végig a Béke-barlangon
A Béke-barlang jelenleg is aktív, állandóan és teljes hosszában folyó patakvízzel rendelkező, eróziós úton keletkezett karsztbarlang. Kialakulását, jellegét tekintve, a Baradla ikertestvéré¬nek kell tekintenünk. A Baradlához képest folyosói keskenyebbek, és benne az óriási növésű sztalagmitok is ritkábba... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabadság-barlang
Majdnem cseppkő
1954. december 11-én a napi sajtóban néhány sor tájékoztatta az olvasókat, hogy új cseppkőbarlangot fedezett fel Égerszög község határában az Élelmiszeripari Minisztérium barlangkutató csoportja. A barlangrendsze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A jósvafői Vass Imre-barlang
1954. augusztus 31-én egy hétméteres akna alján a műegyetemista barlangkutatók lelkes csoportja belyukadt a Vass Imre barlangba, mely azóta az ország legjobban megvizsgált barlangjává vált.
Már a feltáró akna lemélyítését is széles körű tudományos kutatás előzte meg. Ennek során a csoport tanulmányozta a környék karsztforrásait, e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kossuth-barlang
Jósvafő környékének negyedik legnagyobb barlangja a Tohonya-forrás felszín alatti vizes járata, az egy kilométer hosszúságú Kossuth-barlang.
Jósvafőtől északra fakad, a Tohonya- és a Szelce-völgy elágazásának közelében az a bővizű forrás, amelyet időnként Malom-, máskor Névtelen- vagy Nagy-Tohonya-forrásként emlegetnek. Régóta tudott, hogy viz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Almási-zsomboly
Az Almási-zsomboly, amely sokáig a ,,legmélyebb hazai barlang" címet birtokolta, közvetlenül az Alsó-hegy fennsíkját átszelő országhatár magyar oldalán, 520 m tszf. magasságban nyílik. Ha a határvonaltól függőleges vonalat húznánk a mélybe, az keresztezné a zsomboly lefelé kiszélesedő aknáját.
A zsombolyba először 1927-ben a BETE ex... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szabó-pallagi-zsomboly
A Szabó-pallagi-zsomboly - vagy más néven a Baglyok-szakadéka - az ún. Szabó-pallagi erdészház közelében, egy töbör oldalában, 490 m tszf. magasságban nyílik. A Vecsem-bükki- és az Almási-zsomboly mellett a legismertebb alsó-hegyi aknarendszer. Az 1911. évi első expedíció alkalmával nem mentek le, mindössze mélységét mérték meg, amit 62 m-ne... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Meteor-barlang
Az Alsó-hegyen nemcsak zsombolyokat, hanem víznyelő- és forrásbarlangokat is ismerünk. A legnagyobb, nem függőleges kiterjedésű üreg a mintegy fél kilométer hosszú és 131,7 m mély Meteor-barlang. Annak ellenére, hogy horizontális víznyelő, legnagyobb függőleges kiterjedésével egyszersmind mély magyarországi barlang is.
A klasszikusnak számító e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bükk
Míg a múlt század barlangok után kutató, kuriózumra vadászó utazói elsősorban a Felvidék és Erdély barlangjait keresték fel, addig a Bükk bércekkel tarkított rengetegét igen kevesen ismerték. A hazai ősemberkutatás és Kadič Ottokár személye indította el azt a már csaknem évszázados barlangkutató munkát, amelynek eredményeként napjainkban legalább 500 barlango... |
|
|
|
|
|
|
|
|
István-lápai-barlang
Hol van Magyarország legmélyebb barlangja? A Vecsem-bükki-zsomboly vagy az István-lápai-barlang a legmélyebb? E sorok írásakor (1981-ben) papíron ugyan eldöntött, de a valóságban élesen felvetődő kérdés. Mindössze 3-4 m különbséget mutattak ki a térképek az István-lápai-barlang rovására, így jelenleg 239,8 m-rel a második. Kérdéses, hogy újabb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Létrás-tetői-barlang
A napjainkban 1600 m hosszú és 165 m mély Létrás-tetői-barlang - vagy más nevén Szepesi-zsomboly - a létrás-tetői farakodó közelében, az István-lápa felé vezető szekérút mellett nyílik, jelentéktelen bejárattal. A Névtelen Kerek-hegy aljában, 548 m tszf. magasságban fekvő kis beszakadást már az 1950-es évek elején lelkes miskolci fiatalokból a... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Létrási Vizes-barlang
Napjaink bükki tanbarlangja, legjobban vizsgált üregrendszere a mintegy 2200 m hosszú és 85 m mélységű létrási Vizes-barlang, vagy röviden csak a ,,Vizes". Nevét méltán viseli, hiszen a bükki Nagy-fennsík legkeletibb részének, a Létrás-tetőnek egyik időszakos vízfolyását nyeli el. Eredeti bejáratai kisebb sziklafal oldalában nyílna... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A Borókás-töbrök mély barlangjai
A Borókás-töbrök mintegy 3 km2-nyi felülete a Szinva-völgy legjelentősebb vízgyűjtő és -utánpótlás területe. A fennsík nyugati peremén, a Létrás-tető és az István-lápa között helyezkedik el. A fennsíki mészkővonulat kelet-nyugati csapással húzódik ide a Bükk hegység központi részéről, egészen a Szinva völgyéig. A mészkő uralkodó ré... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Bolhási-víznyelőbarlang
Az 1970-es évek végén Budapestről Miskolcra tartó hétvégi vonatokon gyakran hangzott el a ,,Bolhás" név, amely nem az utazás körülményeire, hanem a legújabb barlangkutató búcsúhelyre, a bükki Bolhási-víznyelőbarlangra vonatkozott.
A Létrás-tető és a Jávor-kút közötti víznyelőkkel és berogyásokkal tarkított területen 654 m ts... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A tekenősi Fekete-barlang
A Tekenős-völgy a Nagy-fennsík északi pereméről ereszkedik le a Garadna-patakra. Oldalában több kisebb barlangot már régóta számon tartottak, de komolyabb barlangfeltárási reményeket senki sem fűzött e területhez, miután nagyrészt dolomitból áll. Ennek ellenére, a Miskolci Nehézipari Egyetem hallgatóiból 1964-ben összeállt egy karszt- és ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pénz-pataki-víznyelőbarlang
A Bükk-hegység közepén, a pénz-pataki halastó közelében, 610 m tszf. magasságban nyíló víznyelőbarlangról 1953-ig gyakorlatilag mit sem tudtak. Egyike volt azoknak a kis víznyelőknek, amelyek a Bükk-fennsíkon fakadó források vizét szorgalmasan nyelik, de hóolvadások, nagy esőzések alkalmával előbb-utóbb a felgyülemlett hatalmas tömegű v... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hajnóczy-barlang
Az odor-vári Hajnóczy-barlangot olyan alföldi gyerekek fedezték fel, akik azelőtt talán még barlangot sem láttak. A tiszaföldvári Hajnóczy Gimnázium tanulói ugyanis évek óta tábort vertek az Odor-vár tövében, s ismerkedtek a környék növény- és állatvilágával, régészkedtek, forrásokat figyeltek, s ellátogattak a hegy oldalában nyíló, már régóta ism... |
|
|
|
|
|
